Megjelent a Kis Kaméleon szeptemberi száma, lassan nyomdába megy a Csodaceruza is. Szeptember végéig még kellene 945 új előfizető, akkor nem csak kiadásaink, hanem bevételeink is lennének. (Mondanom sem kell, ezer helyre küldtem levelet, hogy támogassanak bennünket, nem sokan jeleztek vissza, hogy segítenének.) A Magyar Gyermekkönyv Intézet ügye nincs elfelejtve, sőt. Remélem, hogy erről hamarosan még többet is mondhatok. Várunk nagyon egy könyvszakmai folyóirat-támogatásra, de még azt sem tudjuk, hogy a bizottság szerint a Csodaceruza könyvszakmai lap-e vagy sem. Ezen múlik, hogy lesz-e pénz a folyóiratra. Nagyon szép könyvek vannak kilátásban még idénre... ha minden rendben megy. Megint úgy látom, hogy nem jelenik meg elég sok jó gyerekkönyv, továbbra sem értem, miért van az, hogy 100 gyerekkönyvből 1 ha tetszik. A többi unalmas, érdektelen. De azért vannak persze jó könyvek is, és lesznek is, például a Cerkabella kiadónál, a Csimotánál, a Móránál várható mindenképpen izgalmas kiadvány.
El tudnám képzelni, hogy mondjuk kiírnak egy pályázatot 100 jó gyermekkönyv megjelentetésére évente, kizárólag magyar írókkal és illusztrátorokkal. Persze a bíráló bizottságban olyan ülne, aki biztos lenne a dolgában, és valóban a könyvtervek, pályázatok alapján fantasztikus dolgok születnének. A kiadók nem alkalmazzák a magyar grafikusokat a pénztelenségre hivatkozva... Így várhatjuk, hogy jó könyvek kerüljenek a gyerekeink kezébe...
